Nyálkaspórás (Myxozoa) halparaziták gazdaságosságának kisérletes és molekuláris vizsgálata

Rétegek és parazitáik

Tartalom

    érzések pinwormokkal

    A százhalombattai halastavakból származó kevéssertéjű féregállományban talált echinactinomyxon típusú aktinospórákról bizonyítottuk, hogy azok a Myxobolus pavlovskii aktinospórái. Molekuláris biológiai módszerekkel meghatároztuk a faj 18S rRNS génjének közel teljes szekvenciáját, emellett sikeres fertőzési kísérlettel is igazoltuk, hogy valóban a talált echinactinomyxon a M. Munkánk során a Myxobolus pseudodispar esetében igyekeztünk felderíteni a parazita oligochaeta gazdaspektrumát, és vizsgáltuk, hogy piócák mint paraziták féregtenyészetek fajösszetétele milyen hatással van a parazita fertőzés kimenetelére.

    Eredményeink azt mutatják, hogy a M. A már korábban is leírt fogékony oligochaeta gazdákon, a Tubifex tubifex-en és Limnodrilus hoffmeisteri-n kívül kimutattuk a Psammoryctides barbatus és Psammoryctides moravicus fajok fogékonyságát M. A féregtenyészetekben előforduló különböző oligochaeta fajok és leszármazási vonalak fogékonyságbeli eltérését is vizsgáltuk.

    férgek elleni harc módszerei

    A Tubifex tubifex leszármazási vonalak közül az I-es, II-es és III-as vonalba tartozó egyedek fogékonyak voltak a parazitára, megfertőzhetőek voltak a myxospórákkal és az érett aktinospórák is kifejlődtek bennük. Valószínősíthető, hogy ezekben az esetekben a parazita bejutott ugyan a kevéssertéjű féregbe, de a továbbfejlődését valószínűleg a féreg immunrendszere blokkolta, így nem alakultak ki a halakat fertőzni képes aktinospóra stádiumok.

    In situ hibridizációs vizsgálataink eredményei is ezt a feltételezést erősítik meg, a kevéssertéjű férgek sejtes immunválaszában résztvevő amöbociták bekebelezték a bejutó parazita sejteket. Fertőzési kísérleteink eredményei azt mutatják, hogy a fogékony fajok jelenléte mellett nagyon fontos a kevésbé fogékony illetve esetleges biológiai szűrőként funkcionáló fajok és típusok jelenléte és aránya a fertőzött féregállományban.

    Vizsgálatainkkal sikerült bizonyítanunk, hogy egy féregpopuláció fajösszetétele fontos befolyásoló tényezője a fertőzés kimenetelének.

    a férgek fertőzésének szakaszai

    Az in situ hibridizációs vizsgálataink eredményei alapján úgy tűnik, hogy a M. Emellett a rétegek és parazitáik körülvevő extracelluláris mátrix erős festődését tapasztaltuk a fertőzést követő első héten, ami valószínűsíti, hogy ez a réteg részt vehet a parazita hosszanti irányú terjedésében a bélhám mentén. A fogékonysági vizsgálatokból rendelkezésünkre álló szekvenciák alapján a kevéssertéjű férgek rokonsági viszonyait is megvizsgáltuk.

    a paraziták tranzittisztítása

    Így rétegek és parazitáik molekuláris és filogenetikai elemzéseink is megerősítették, hogy a L. A fogékony féreg fajok és leszármazási vonalak nem különültek el a kevéssé fertőzhető csoportoktól a filogenetikai fán. Filogenetikai elemzéseink tehát azt mutatják, hogy nincs összefüggés a különböző oligochaeta fajok és leszármazási vonalak rokonsági viszonyai és M.