Rapana paraziták

Méretük néhány milliméter és méter között változhat, bár a többség a néhány centiméteres és az 1 méteres tartományba esik. Jellegzetes szervük a köpeny palliummely egy páros vagy páratlan bőrredő, s a test felületén az általa határolt köpenyüregben helyezkednek el az ún. Fejlett meszes váz képzésére képesek.

Egyike a legnagyobb gerinctelen csoportoknak, több osztályra oszthatók: bogárcsigák vagy cserepeshéjúak, csatornáshasúak, csigák, kagylók, agyarcsigák, fejlábúak vagy lábasfejűek. A puhatestűek rendszertana: Bogárcsigák v. Cserepeshéjúak osztálya Classis Polyplacophora 2.

Csatornáshasúak osztálya 3. Classis Monplacophora 4. Csigák osztálya Classis Gastropoda 4. Előlkopoltyúsok alosztálya Subclassis Prosobranchia a. Kétpitvarosok rendje Ordo Diotocardia b. Egypitvarosok rendje Ordo Monotocardia 4. Hátulkopoltyúsok alosztálya Subclassis Opistobranchia a.

Fedettkopoltyúsok rendje Ordo Tectibranchia b. Csupaszkopoltyúsok rendje Ordo Nudibranchia c. Tengeri pillangók rendje Ordo Pteropoda 4.

Tüdőscsigák alosztálya Subclassis Pulmonata a. Ülőszeműek rendje Ordo Basommatophora b.

PUHATESTŰEK I. BOGÁRCSIGÁK, CSIGÁK, AGYARCSIGÁK

Nyelesszeműek rendje Ordo Stylommatophora 5. Kagylók osztálya Classis Bivalvia 5. Lemezeskopoltyúsok alosztálya Subclassis Lamellibranchia Fonalaskopoltyúsok öregrendje Supraordo Filibranchia 2 a. Sorosfogazatúak rendje Ordo Taxodonta b. Fogazatnélküliek rendje Ordo Dysodonta Valódi lemezeskopoltyúsok öregrendje Supraordo Eulamellibranchiata a.

Hasadtfogúak rendje Ordo Schizodonta b.

Tengeri kagyló és kagyló

Felemásfogúak rendje Ordo Heterodonta c. Hiányosfogúak rendje Ordo Rapana paraziták 6. Fejlábúak v. Lábasfejűek osztálya Classis Cephalopoda 6. Négykopoltyúsok alosztálya Subclassis Nautiloidea 6. Kétkopoltyúsok alosztálya Subclassis Coeloidea a.

Tízkarúak rendje Ordo Decabrachia b. Nagyságuk néhány milliméter és 30 cm között változik. Ovális, hát-hasi irányban lapított testük hátoldalát általában nyolc, egy sorban elhelyezkedő héjlemez borítja.

Hátoldala domború, a hasoldal lapos. Színe szürkés vagy barnás, esetleg vöröses. A csoportra jellemzően a hátoldalon zsindelyszerűen elhelyezkedő, rombusz alakú Rapana paraziták találhatóak, számszerűen nyolc. Minden héjlemez elülső szélét befedi az előző hátulsó széle. A lemezkék hátulsó szélén kis kúpszerű csúcs apex látható, szabad felületükőn apró gödröcskék vannak.

A Fekete-tenger víz alatti világa

A lemezkéket körülveszi a köpeny nyúlványa, az ún. A perinotumon, váltakozva a lemezkékkel, kilenc pár kicsi mésztüskeköteg található. A héjlemezek általában nem szélesebbek a hátoldal felénél. Az állat hasoldalán körkörösen a test szélén a köpenyszegély figyelhető meg.

Elől és Rapana paraziták középvonalban van a kicsi félköralakú fej a szájnyílással, mely után a széles talp alakú láb következik egy harántbarázdával elválasztva. A köpenyszegély és a láb között található a vályúszerű köpenyüreg, ebben mintegy húsz pár fésűs kopoltyú van, ide nyílnak a páros ivarnyílások és a kiválasztónyílások a 6.

Ugyancsak a köpenyüregben, közvetlenül a láb mögött van a végbélnyílás.

A Földközi-tengerben elterjedt. A Fekete-tengerben kis termetű rokona a Lepidochitona marginatus PENNANT, található, melynek hát körüli szegélyét apró mészpikkelyek borítják, mésztüskékkel nem rendelkezik. A héjlemezek szélesebbek a hátoldal felénél. Színe rozsdabarnás.

Fejtájékukon jellegzetesen tapogatókat és szemeket találunk. A láb többnyire széles talp alakú, a köpeny páratlan bőrlebeny.