Paraziták a test sejtjeiben. Laposférgek – Wikipédia

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok.

A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint erre nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított.

Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő fajoké másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás.

Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti longitudinális izomrétegből áll Állatrendszertan. Fejlődésük a bélcsíra állapotban rekedt meg úgy, hogy az ekto- és endoderma között már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük.

Fontos jellemzőjük, hogy a külső és a belső hámréteg az parazitáktól krimikuthar és az entoderma közötti részt, tehát a testüreg helyét parenchimának nevezett, laza kötőszövet extracelluláris mátrix tölti ki. Ebben számos kicsiny hasadék figyelhető meg; utóbbiak összessége a skizocölómaami a csírafejlődés blasztula stádiumában kialakult paraziták a test sejtjeiben testüreg blasztocölóma maradványa Urania.

A lánctelepes féregszerűek Catenulida egyes taxonjaiban a parenchima folyékony mátrixszá alakult, így ezek lényegében visszakapták elsődleges testüregüket blasztocölóma Állatrendszertan. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolt. Más testüreg nélküli állatoktól pl. Ebből valószínűsíthető, hogy őseik testüreges állatok voltak; szervezetük másodlagosan egyszerűsödött jelenlegi, kezdetlegesnek tűnő formájába.

Keringési rendszerük nincs; ennek szerepét a skizocölóma, esetleg a bélcsatorna látja el.

Kiválasztó szerveik az úgynevezett elővesécskék protonefrídiumokamelyeknek a galandférgek kivételével elsődlegesen az ozmoregulációban van szerepe. Anyagcseréjük nitrogéntartalmúm melléktermékeit ammónium -ionokként nagyrészt a testfalon át adják le Állatrendszertan. Ivarszerveik bonyolultak: mind a hím, mind a női ivarvezetékhez járulékos részek például héjmirigyek kapcsolódnak.

Kivezető rendszereik is komplexek. Az ősibb csoportok CatenulidaMacrostomorpha speriumai ostor nélküliek, a legtöbb faj hím ivarsejtjeit azonban két ostor hajtja.

Amíg a többi állat petesejtje endolecitális típusú, azaz a szikanyagot maga a petesejt tárolja, addig a laposférgek nagy többségének Euneoophora klád petesejtje ektolecitális, tehát a szikanyag a petesejt körül, a sziksejtekben vitellocitákban halmozódik fel.

Navigációs menü

Akárcsak a kerekesférgeknél Rotiferaezek női ivarmirigyei is két részből állnak: a petesejteket germocitákat, oocitákat létrehozó petefészekből germárium, ovárium és a sziksejteket képző szikmirigyből vitellárium ; ezek együttese a germovitellárium. Ha van párzószervük stylet, cirrusaz roppant különböző felépítésű lehet. A hím- és a női ivarnyílás gonopórus lehet közös, de teljesen különálló is Állatrendszertan.

Kültakarójuk[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

Az férgek kérdései és válaszai külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek.

• К тому же у меня столько чудесных воспоминаний о своих детях.
• Plakett a nyelven rossz lehelet
• Ascaris táplálkozás
• За ней следовала Наи.
• Итак, ты тоже хочешь оставить это место.

A hámszövet összenő, működési egységet alkot az alatta lévő simaizomszövettel : ez a bőrizomtömlő. Ez teszi lehetővé féregmozgásukat, ami azonban egyes, élősködő csoportjaikban teljesen visszafejlődött. A bőrizomtömlőhöz kapcsolódó további paraziták a test sejtjeiben mozgásukat erőteljesebbé, hatékonyabbá teszik.

Tartalomjegyzék

Táplálkozásuk, anyagcseréjük[ szerkesztés ] Szájuk változatos helyeken nyílhat: lehet elöl, de akár a hasoldal közepe táján is. Egyes parazita taxonok például a galandférgek szájnyílása teljesen viwsszafejlődött. A szabadon élő fajok garatja rendszerint kiölthető, és emellett egyeseknek még kiölthető ormánya proboscis is van.

Bélcsövük kétszakaszos, egynyílású, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. Egynyílású bélcsatornájuk vakon végződik, bár egyes örvényférgekben és mételyekben másodlagosan kialakult egy vagy több anális pórus — sőt, akár átmeneti végbélnyílásuk is lehet.

A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. Utóbbi különböző mértékben elágazva a tápanyagok elosztásában is részt vehet. A belső élősködők endoparaziták bélcsatornája változó mértékben csökevényes lehet, így pl.

A táplálék a szájnyíláson jut a garatba az előemésztést a garat mirigyei kezdik meg. A garatból jut a táplálék középbélbe, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik.

Laposférgek

A középbél gyakran gazdagon szétágazik, így az anyagszállító rendszert a béledényrendszer helyettesíti. A béledények olyan, vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot. A sejtek a felesleges bomlástermékeket ugyanebbe a béledényrendszerbe ürítik vissza, és a féreg azokat szájnyílásán öklendezi vissza a külvilágba.

• Az emberi test egy genetikai csatatér
• Gyűrűsférgek – Wikipédia
• Az emberi test egy genetikai csatatér [origo]
• A férgek orvosságaként
• Nemi szemölcsök megelőzésére és kezelésére
• Кстати, - добавила она, - как насчет Макса и Эпонины.
• Laposférgek – Wikipédia
• Справа от людей находилось, наверное, несколько сотен шестируких инопланетян - тех самых, что строили лестницу под радужным куполом.

Az élősködő laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődött, és a tápanyagokat kültakarójukon át szívják fel a gazdaszervezetből. Légzésük[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nincs külön légzőszervük.

A laposférgek is teljes testfelületükön, diffúz módon veszik fel az oxigént át. Ehhez állandóan nedves környezetre van szükségük, hiszen ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, ezért a sejtek nem tudják felvenni.

Gyűrűsférgek

Több faj az elágazó béledényrendszer falán át, a vízből is képes gázcserére. Kiválasztásuk[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű típusú elővesécske.

Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely paraziták a test sejtjeiben a külvilágba jut úgy, hogy a csövek falán át kiszűrődik. A csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.

Account Options

Érzékelő és szabályozó rendszereik[ szerkesztés ] Ideg- és hormonrendszerük egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek gyűrű alakú központja a fejtájon található. Ebből a tulajdonképpeni agydúcból a test két oldalán két vastagabb idegtörzs indul a has felé, és ezek egy idő után idegrostokra ágaznak szét.

Ezeket több keresztirányú ideg köti össze.

Az emberi test egy genetikai csatatér

A szabadon élő fajok érzékszervei fejlettek. A bőrben elhelyezkedő érzékelő receptorok hő- és mechanikai ingereket tapintás, rezgések fognak fel. A szabadon élő örvényférgek fejtáján egyszerű, fényérzékelő kehelyszemei is kialakultak.